Az erdélyi magyarok által helyenként csórékolbászként is emlegetett, többféle darálthúsból gyúrt, fűszeres rostonsült-különlegesség elengedhetetlen tartozéka Romániában a piknikezésnek, amire általában az első és legfontosabb alkalom a május elseje.
Romániában évente általában 20-25 ezer tonna miccshús fogy el, és ebből mintegy 440 millió miccset sütnek meg az országban: lakosonként több mint húszat. A miccshús 5-10 százalékát exportálják, alapvetően olyan országokba - Olaszország, Spanyolország, Nagy Britannia -, ahova jelentős számban telepedtek ki román vendégmunkások. A húsipari szövetség szerint az afrikai sertéspestis terjedése és az uniós óvintézkedések a miccshús kivitelét is hátrányosan érintették, emiatt az utóbbi évben a kivitel stagnált, sőt némiképp visszaesett.
A legtöbben a sertés- és marhahúskeveréket kedvelik, de az eredetileg elterjedt birka- és marhahúskeverékből készült miccs is népszerű.
Az Európai Bizottság Élelmiszerlánc- és Állategészségügyi Állandó Bizottsága (SCFCAH) öt évvel ezelőtt elfogadta, hogy a roston sült román hagyományos termék elkészítéséhez ezentúl is használhatnak szódabikarbónát és kármint. A brüsszeli döntés szerint a két élelmiszeradalék csak a miccsben használható, az engedély nem vonatkozik más termékekre.
A Hotnews felidézte, hogy a hagyomány szerint a miccs a bukaresti óvárosi Iordache-vendéglőből indult hódító útjára, amikor egy este a vendégeknek annyi sültkolbászt kellett készíteni, hogy kifogytak a kolbászbélből és a tulajdonosnak az ötlete támadt, hogy az előkészített, megfűszerezett darálthúst kolbász alakúra nyújtva, kisebb adagokban süti meg a rostélyon. Az ételt a vendéglő egyik törzsvendége, Nicolae Orasanu újságíró keresztelte el: a mic szó kicsit jelent románul, a mici (magyar fonetikus átírással miccs) ennek a többesszáma.